Ez a projekt nem egy üzleti tervvel indult.
Egy beszélgetéssel kezdődött.
Egy olyan őszinte, kényelmetlen beszélgetéssel, amikor kimondódott, ami addig csak a levegőben volt: hogy mennyire más terheket hordoz két generáció és mégis mennyi minden ismerős benne.
Beszélgettünk kapunyitási pánikról, önértékelésről, megfelelési kényszerről. Arról, hogyan jelennek meg a gyerekkori minták fiatal felnőttként, és arról is, hogy mennyire nehéz ezekről úgy beszélni, hogy ne legyen tanító, megmondó vagy bagatellizáló.
Ezekből a beszélgetésekből született meg a közös felismerés: hogy szükség van egy olyan térre, ahol a múlt tapasztalata és a jelen kérdései nem kioltják, hanem erősítik egymást.
Ez a projekt egy híd.
Generációk között, tapasztalat és útkeresés között, szakmai tudás és megélt élmény között. Nem megjavítani akarunk. Nem kész válaszokat adni. Hanem érthetővé tenni azt, ami eddig túl sokszor maradt kimondatlan.
Üdv a NyugiZónában. 🌸